2018. január 22. hétfő, 07:36

TIOP

Információkérés

Polgármester
Jegyző
Elérhetőség

Ingatlanok

Eladó ingatlan

Védett növények

  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények
  • Védett növények

Önkormányzat elérhetősége

Hajmáskér Község Önkormányzata
8192 Hajmáskér, Kossuth L. utca 31.
Tel.:06/88-587-470, Fax.: 06/88-587-471
Hajmáskéri Közös Önkormányzati Hivatal
8192 Hajmáskér, Kossuth L. utca 31.
Tel.: 06/88-587-470, Fax.: 06/88-587-471
Kezdőoldal Kapcsolatok Nagykérrõl
Nagykérrõl
    Néhány mondat Nagykérrõl...
  •     Nagykér a Kisalföldre nyíló Nyitra-völgye legdélibb öblének települése.
    A falu a megyeszékhelytõl Nyitrától 15 km-re délre, a járási székhelytõl Érsekújvártól 24 km-re északra található. A falu határa 2363 ha, lakosainak száma 3100, ebbõl 65% magyar és 35% szlovák nemzetiségû. A község önkormányzatát 11 képviselõ alkotja.
    Községünkrõl az 1. írásos feljegyzés 1113 - ból származik, amikor Kálmán király egy ajándékozólevélben a Zobor -i apátságnak ajándékozta falunkat.
    A község területén végzett ásatások alapján már az 1. században lakott volt a falu területe, amit egy fennmaradt római õrtorony is bizonyított.
    A falu elsõ szt. Kelemenrõl elnevezett temploma a 10. században épült, de a tatárjárás során lerombolták. A mai szt. Kereszt felmagasztaltatásának tiszteletére felszentelt templom 1371-ben épült, tartozik hozzá egy templomkripta 1734-bõl és az 1912-ben készult orgona még ma is mûködik. A temetõkertben levõ kápolna 1793-ban épüult és a falu fõterén található Nepomuki szt. János szobra 1889-ben, a kolerajárvány megszûnésének tiszteletére állított szt. Anna - szobor pedig 1831-ben készült.

  • A falu területén 1778-ban épült egy emeletes vízhajtású malom, amely az esztergomi érsek tulajdona volt és abban az idõben a legmodernabbak közé tartozott. A malom 1911-ben leégett, majd a felújításától 1914-tõl 1951-ig mûködött. Amikor 1962-ben a vizimalmot lebontották, a falu egy mûemlékkel szegényebb lett, s a malom emlékét ma már csak egy utca neve és a falu címere õrzik.
    Falunk fejlõdése az I. világháború után kezdett fellendülni, azóta fokozatosan épült ki a jelenlegi szintre. 1969-ben megtörtént a villamosítás, 1987-ben vezettük be a földgázat, 1979-ben volt átadva a szolgáltatásnak a nagy kultúrház, ahol helyet kapott a helyi postahivatal, valamint a körzeti, gyermekorvosi és fogászati rendelõ és a gyógyszertár.
    1998-ban volt befejezve a régi, 1937-bõl származó kultúrház felújítása, amely ma a 2003-ban felújított templomunkkal együtt szép színfoltja a falu fõterének.

  • Mivel a falu éghajlata és a termõföldek kedveznek a mezõgazdaságnak, a község lakossága fõként búza, gabona, paprika, paradicsom és szõlõ termesztésével foglalkozik.
    A faluban mûködõ óvodát 60 gyerek, a kilencéves szlovák és magyar tannyelvû alapiskolát jelenleg 277 tanuló látogatja. Sikeresen mûködnek falunkban a különbözõ érdekszervezetek, pl. a Csemadok nõi- és férfikórusa, a Mórinca és Katica folklórcsoportok, valamint a Vöröskereszt, Vadásszövetség és a Tûzoltószövetség.
fel